eszközajánló 4.

A legmodernebb tanulási technikák közé tartozik a gondolattérképek használata. Ha szeretnél ilyet készíteni te magad is és megosztanád társaiddal is, akkor használd ezt az alkalmazást

eszközajánló 3.

Ha érdeelnek a térképek, esetleg szereted a földrajzot és szívesen kötöd össze vele a történelemtanulást, akkor itt ez a program amit csak neked találtak ki!

tájékozódás térben és időben

Tájékozódás térben és időben

Ez szintén egy kompetencia, aminek nem csak a történelemtanuláshoz/tanításhoz, de a mindennapi élethez elengedhetetlen. Hogyan tervezzünk meg egy utazást, hogyan beszéljünk országokról, kultúrákról, a mindennapi történésekről a világban, hogyha nem tudjuk elhelyezni azt a térképen? Ha a diákok nem fognak hosszabb távon történelemmel foglalkozni, akkor is meg volt a haszna az óráknak.

Emellett a történelmet sem lehet maradéktalanul megérteni, hogyha nem látjuk a térképen is a történéseket. Sokszor csak ennek ismeretében válik érthetővé a tananyag, anélkül az ismeretszerzés és tanulás készsége nem alkalmazható, csak magolással lehet visszamondani az anyagot.

A feladataimban főleg a térben való tájékozódásra helyezem a hangsúlyt, de az időben való tájékozódás is kiemelkedően fontos. Hiszen a történelem egyik legfőbb jellemzője, hogy időben helyezi el a történéseket, ellentétben a földrajzzal, ami inkább térben teszi ezt.

11.   feladat: A térkép alapján írd le az útvonalat, amin a magyarok az évszázadok során végighaladtak, hogy elérkezzenek a Kárpát-medence területére.

Úgy gondolom, hogy ez egy kezdő feladatnak megfelelő, mivel nem kell még semmit bejelölni a térképen, csak leolvasni róla a megfelelő információkat.

2.      feladat: A térkép segítségével rekonstruáld a 15 éves háború történéseit. Egy folyamatábrában foglald össze, hogy ki, mikor és hol harcolt egymás ellen, illetve a békék milyen eredményt jelentettek a szembenálló feleknek.

Itt is leolvasniuk kell tudni a térképről, de már sokkal összetettebb információkat. Már nem csak egy, de háromszereplős a folyamat, így nem annyira egyszerűen lineáris a folyamat, így komoly nehézségekbe ütközhetnek a tanulók.

3.  feladat: A tankönyv 217-222. oldalának segítségével rajzoljátok be az európai frontok vonalát a vaktérképen.

Itt azzal nehezedik a feladat, hogy nem leolvasni kell a térképről, hanem az olvasott anyagot kell berajzolni azon. Természetesen a történelmi atlasz mint segítség végig ott lenne náluk. Így nem csak a térképet tanulnák meg használni, hanem a háború menete is könnyebben megmaradna az emlékezetükben

Kommunikáció

Kommunikáció

Sokszor az életben sokkal jobban teljesítenek azok az emberek, akik bár kevesebbet tudnak, de azt sokkal ügyesebben tudják eladni. Később a mostani tanulóknak egy munkahelyi szituációban nagy szükségük lesz erre a készségre. Meg kell tanítani nekik, hogy a tudás önmagában nem jelent semmit, hogyha nem tudjuk egy vonzó módon előadni azt.

1.      feladat: Keress rá az interneten a Feszty-körképre és házi feladatként ennek, az órán tanultaknak és esetleg további kutatómunkának segítségével írj egy fél-egy oldalas felhívó jellegű bemutatást a Feszty-körképről. Mit ábrázol, mért jelentős, mért kéne mindenkinek ellátogatnia és megnéznie?

Kommunikálni mások előtt, ismeretlenekkel nem mindenkinek ugyanolyan egyértelműen egyszerű. Úgy gondolom, hogy ezt megtanulni először írásban kéne, hogy a diák lássa, hogy meg tudja fogalmazni, le tudja írni amit szeretne, és ezt később már csak szóba kéne átültetnie. Ez lehet az első lépcsőfok, amit aztán további szóbeli feladatok követnének.

2.      feladat: Válassz egy számodra szimpatikus történelmi személyt az alábbiak közül, és következő órára készülj fel, egy nem több, mint 5-10 perces prezentációra az ő életéből, személyének történelmi jelentőségéből. A prezentáció alatt inkább az érdekességekre, hozzá köthető érdekes történetekre koncentrálj. A hitelesség mellett az előadásod érdekessége, előadásmódja is legyen fontos.

Személyek: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Ferenc József, Görgei Artúr, Windischgratz, Metternich, Bem József

Azt gondolom, hogy nem minden diák fog később történelemmel kapcsolatos hivatást választani. De a kommunikáció kompetenciája kivétel nélkül minden munkahelyhez, az élet minden területéhez elengedhetetlen. Ha visszaemlékszek az én gimnáziumi biológia órámra, akkor azt tudom elmondani, hogy szerencsére az akkori tanárom is felismerte, hogy a mi osztályunk nem fog ezzel a tantárggyal kezdeni semmit. Azonban nem akarta, hogy az a heti 2x45 perc amit ott kell töltenünk kárba vesszen, így kitűzte céljául, hogy megtanít minket prezentálni. Ez olyan jól sikerül, hogy a mai napig ennek élvezem az ekkor megszerzett tudásnak az előnyeit. Talán ennek a feladatnak is lehetek ilyen céljai.

3.      feladat: Csoporton belül fogunk vitázni. A négyes csoportok egyik fele a női szavazati jog mellett, a másik fele pedig ellene fog érvelni. Először 5 percben beszéljétek meg, hogy mik lesznek az érveitek, majd a vita szabályait betartva vitassátok meg a kérdést. Fontos, hogy minden személynek legyen legalább kettő érve az álláspontja mellett. Végül jussatok konszenzusra.

Mi nehezebb az álláspontunk előadásánál? Megvédenünk azt! Egy fokkal nehezebb feladat a vita a prezentációnál, hiszen egy előadás minden mozzanatát meg tudjuk tervezni előre. Biztos, hogy nem történik minden úgy, ahogy előre megálmodjuk, de az irányítás a prezentáló kezében van. Egy vita ennél sokkal váratlanabb helyzeteket okozhat. Itt már nem csak a mások előtti fellépéssel kell megbirkózni, de a közben felmerülő váratlan helyzeteket is kezelni kell.

Kritikai gondolkodás

Kritikai gondolkodás

Úgy gondolom, hogy ez a kompetencia szorosan összefügg az ismeretszerzés, tanulás kompetenciájával.  Itt azonban a legfontosabb, hogy a diák képes legyen a legfontosabb információk kiválasztására a tananyagban. Meg kell tanulnia gyakorlatiasan gondolkodni, helyén kezelni az információkat. Szelektálni, hogy mi az amivel többet kell foglalkozni, ami tényleg fontos a tananyag megtanulásához, és mi az ami érdekes, de nem kell, hogy szerves részét alkossa a tananyag vázának. Ez az a kompetencia, aminek képessé kell tennie a diákot a folyamatábrák, vázlatok megalkotására.

1.      feladat: Augustus sikeresen használta a propagandát céljai elérése érdekében. Olvasd el a forrásrészletet, és emeld ki a legfontosabb pontokat, a propaganda célját, témáját és eszközeit, majd készülj fel, hogy ezt meg is kell indokolnod.

Úgy gondolom, hogy a legegyszerűbb módja a készség fejlesztésének, hogyha először csak arra kérjük őket, hogy emeljék ki a lényeget, így még nem kell teljesen rendszerbe szedni az adatokat, csak felismerni.

Tizenkilenc éves koromban a magam költségén (privato consilio et privata impen- sa) hadsereget szerveztem, melynek segítségével a párturalomtól szorongatott államot (rem publicam a dominatione factionis oppressam) felszabadítottam. Ezen a címen a se- natus kitüntető határozatával tagjai közé választott C. Pansa és A. Hirtius consulsága alatt (Kr. e. 43), mégpedig úgy, hogy véleményemet a volt consulokkal együtt adhattam elő, és imperiummal ruházott fel. Propraetori minőségemben engem és a consulokat bízott meg azzal, legyen gondunk rá, hogy az állam semmi kárt ne szenvedjen (res publica ne quid detrimenti caperet). A nép pedig ugyanebben az évben, miután a háború során mindkét consul elesett, consullá és triumvirré választott az állam ügyeinek rendbehozatalára (rei publicae constituendae).

Atyám gyilkosainak istentelen tettét törvényes ítélettel megtoroltam: száműzettem, majd mikor fegyverrel támadtak az állam ellen, nyílt csatában kétszer is legyőztem őket.

Nemegyszer viseltem hadat szárazon és vizen, belső és külső ellenség ellen (bella civilia et externa), az egész földkerekségen, és győzelmeim után minden kegyelmet kérő polgárnak megkegyelmeztem. Az idegen népeket (externas gentes) sem irtottam ki, ha biztonságunk veszélyeztetése nélkül (tuto) meg lehetett nekik bocsátani, inkább megoltalmaztam. Körülbelül 500 ezer római polgár tette le kezembe az esküt (sub sacramento fuerunt). Ezek közül szolgálati éveik leteltével coloniákba telepítettem vagy municipiu- maikba visszabocsátottam több mint 300 ezret. Valamennyiük számára földet utaltam ki (agros adsignavi), vagy katonáskodásuk jutalmául pénzt adtam. Hajót zsákmányoltam hatszázat, a három evezősorosaknál kisebbeken kívül.

Kétszer vonultam be ovatióval (ovans triumphavi), háromszor ünnepélyes diadalmenetben (egi curulis triumphos), és huszonegyszer kiáltottak ki imperatorrá. A senatus több triumphust is szavazott meg számomra, de én nem fogadtam el. Az egyes háborúk során tett fogadalmaim beváltásául az engem megillető vesszőnyalábokról a babért a Capi- toliumon helyeztem el. Az általam vagy az én auspiciumaimmal legatusaim által szárazon és vizen elért sikerek miatt a senatus ötvenötször rendelt hálaadást a halhatatlan isteneknek. A napok száma pedig, amelyeken senatusi határozat alapján hálaadó istentiszteleteket tartottak, 890 volt. Diadalmeneteimen kilenc király vagy királyi sarj vonult fel szekerem előtt. Tizenháromszor voltam consul, mikor ezeket írtam, és harminchétszer nyertem el a tribunusi hatalmat (tribunicia potestas).

A dictaturát, amelyet a nép és a senatus mind távollétemben, mind jelenlétemben megszavazott, M. Marcellus és L. Arruntius consulsága alatt (Kr. e. 22) nem fogadtam el. Nem utasítottam azonban vissza a nagy ínség idején a gabonaellátásról való gondoskodást (curatio annonae). Ezt a tisztemet úgy láttam el, hogy az egész polgárságot saját költségemen és gondoskodásommal néhány napon belül megszabadítottam a félelemtől és a fenyegető veszélytől. Az akkor egyszer s mindenkorra felajánlott consulságot szintén nem fogadtam el.

2.   feladat: Jellemezd Mátyás-király külpolitikáját a tankönyvi szöveg, az előzetes tudás, a történelmi atlasz segítségével. Térj ki az uralkodó motivációira, céljaira, fogalmazz meg saját feltevéseket okairól.

Emberek, cselekedetek jellemzése csak a leírtak alapján téves következtetésekhez vezethet. Nem hihetünk el mindent, amit leírva látunk. Bár egy tankönyv általában próbál hiteles lenni, elsőként mégis ennek a példáján kell megtanítani a diákokat, hogy megtanuljanak uralkodói portrékat kritikai szemmel vizsgálni, és saját véleményt megfogalmazni tetteikről, akár személyiségükről. A NAT is említi ezt az alpontot a kritikai gondolkodás fejlesztésénél. (H íres emberek, történelmi személyek jellemzése, feltevések megfogalmazása a cselekedeteinek mozgatórugóiról.)

3. feladat: Erkölcsi kérdéseket fogunk feszegetni a következő feladatban. Párosával kell majd vitáznotok. Az ablakhoz közelebb ülő diák lesz a gazdag gyártulajdonos, a másik oldalon ülő, pedig a gyár egyik alkalmazottja. Az órán megtanultak alapján gyűjtsetek először érveket a gyárban fennálló állapotok, elvárások fenntartása mellett és ellen. Ezek után ütköztessétek véleményeiteket, és jussatok konszenzusra.

A NAT egyik pontja: Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek megismerése és bemutatása. E szerint ezt is meg kell tanítanunk a diákoknak. Emellett, ez egy összevont készségfejlesztő feladat, hiszen nem csak erkölcsileg jellemzünk valamit, és alkotunk véleményt róla, de gyakoroljuk a vitakészséget is.

Ismeretszerzés, tanulás

Ismeretszerzés, tanulás

A négy kulcskompetencia közül, az első, de nem feltétlen legfontosabb, az ismeretszerzés, tanulás kompetenciája. A történelemhez, mint tantárgyhoz, elengedhetetlen, hogy a diákok tudjanak tanulni. Ne csak elolvassák, amit kell, vagy amit éppen az interneten vagy újságokban találnak, hanem megértsék és kellő kritikával tudják fogadni.  Ez a készség nem csak a tanulási folyamatnál fontos, de a való életben is elengedhetetlen. Nem mindegy, hogy később az interneten, napilapokban olvasott információkról el tudják-e dönteni, hogy megfelelnek-e a valóságnak, vagy sem, tárgyilagosan közölnek-e, vagy befolyásolni akarják az olvasót. Mivel a történelem tantárgy magáról az életről szól, és ez a kompetencia is életközeli, így egyértelműnek tűnik a választás, hogy a történelem tantárgy készítse fel erre a diákokat.

1.      feladat: Szolón és Kleiszthenész reformjaiból láthatunk forrásrészleteket. El kell dönteni, hogy melyik részlet melyik személyhez tartozik.

A feladat értelmét abban látom, hogy a már megtanult, elmagyarázott tananyagot ily módon össze kell kötni az eredeti szöveggel. Tehát, meg kell érteni a szöveget és értelmezvén azt összekötni a tényekkel.

A.    „…. de javait továbbra is élvezhette. Késöbb néphatározattal törvényt hoztak, hogy hatezernél több szavazatot kell leadni ahhoz, hogy valakit száműzetésbe küldjenek.”

B.     „A korábbi állapotoknak megfelelően meghagyott minden állami hivatalt a vagyonos osztály kezében.”

C.     „Ő pedig akkor a nép élére állva a türannoszok elűzése utáni negyedik évben(…) előszöris mindenkit tíz phűlébe osztott a négy helyett, mert azt akarta, hogy összekeveredjenek, és így többen részesüljenek a polgárjogokban.”

D.     „… törvényei között van egy különös és váratlan cikkely, amely megfosztja polgárjogaitól azokat az athéniakat, akik pártviszályok idején egyik fél oldalára sem állnak.”

E.     „…de azért részt adott a köznépnek is az államügyek intézésében.”

F.      „Felállította azután az ötszázak tanácsát a négyszázaké helyébe, phűlénként ötven taggal, az addigi száz helyett. (…) Azért nem osztotta tizenkét phűlébe a népet, nehogy ez a felosztás egybeessék a korábbi meglévő trittüszökkel, mert így nem következett volna be a nép összekeveredése.

G.    „A tanácsnak szokása volt néhány napon át vizsgálatot tartva cserépdarabokra felírni, kinek kell a polgárok közül száműzetésbe menni, és ezeket bedobták a tanácsház elkerített helyére. Akire pedig több mint kétszáz cserép esett, annak száműzetésbe kellett mennie tíz évre.

2.      feladat: Az alábbi négy forrásrészlet Kis Pippin és II. István pápa találkozásáról szól. Meg kell állapítani, hogy azok melyik leírásból származnak. A Nagy Károly udvarában készültből vagy az egyházi megbízásból készültből.

Ennél a feladatnál már sokkal összetettebb módon kell gondolkozni. Itt is van szükség a háttértudásra – mint, ahogy minden forráselemző feladatnál elengedhetetlen -, de már nem a tényanyagra kérdez rá, sokkal inkább a forráskritikára. Meg kell tudnia a diáknak érteni, hogy hiába szól minden forrásrészlet ugyanarról az eseményről, mégis mi a különbség köztük. Különböző, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása kerül itt az előtérbe.

A.    „Ugyanabban az évben István pápa nem tűrte tovább a longobárdok nyomását és Aistulf király gőgjét, és eljött, hogy személyesen kérje Pippin király segítségét. Amikor Pippin ezt meghallotta, örvendezve parancsolta meg elsőszülött fiának, Károlynak, hogy utazzék elé, és nagy tisztelettel a ponthioni király palotába vezesse. Itt Pippin király nagy tisztelettel fogadta a pápát. A pápa ajándékokkal halmozta el a királyt és előkelőit.”

B.     „Ahogy Pippin meghallotta a Szentatya érkezését, sietve elé vonult feleségével és a birodalom nagyjaival együtt. Január 6-án léptek a ponthioni palotába. Ekkor a pápa könyörögve kért a legkeresztényibb királyt, hogy keljen a béke és Szent Péter ügyének védelmére.”

C.     „A király pedig eskü alatt megígérte a Szentatyának, hogy minden parancsának és kívánságának teljes erőből eleget tesz, és kéri Ravenna és a többi Rómához tartozó terület visszaszerzését.”

D.    „A következő napon darócba öltözve, magát hamuval beszórva földre vetette magát, és könyörgött a Mindenható Isten, Péter és Pál apostolok kegyelmére, hogy őt magát és a római népet szabadítsa meg longobárdok kezéből és Aistulf szolgaságából. Nem is akart felkelni, amíg Pippin király és a fiai a jövőbeli szövetség és szabadítás jeleként fel nem emelték.”

Nagy Károly udvarába készült:

Egyházi megbízásból készült:

Fogalmazza meg röviden, hogy mi a legfőbb különbség a két forrás szemléletmódjában:

3.      feladat: Mutassa be, hogy miért bukott meg az alkotmányos monarchia Franciaországban a forradalom idején.

A legösszetettebb feladatnak vélem ezt, mivel itt már nem kérdésekre kell felelni, és előre megadott szempontok szerint megállapítani valamit a forrás alapján, hanem esszét kell írni annak segítségével, és egy egész témát kell kifejteni a források és az előzetes tudás segítségével.

„Az ily módon őrzött király saját rendjei foglyának tekintette magát, hiszen hogyan is nevezhetjük máshogy egy király helyzetét, aki csak felvonulási ügyekben parancsolgathat gárdistáinak, aki senkit sem nevezhet ki, s aki kénytelen olyan személyekkel körülvenni magát, akikről tudja, hogy rosszat akarnak neki és családjának?

A klubok szelleme uralkodik, és mindent áthat, s a naponta sokasodó, ezernyi rágalmazó, bujtogató újság és röpirat e klubok szavát visszhangozza, és előkészíti a közszellemet arra, amit azok el akarnak érni. A Nemzetgyűlés sohase mert fellépni e kihágás ellen, amely oly távoli az igazi szabadságtól, elveszítette hitét, s még az erejét is, amelyre szüksége lenne, hogy visszalépjen, s megváltoztassa, amit jónak lát korrigálni. (…) Franciák, ezt akartátok, amikor képviselőket küldtetek a Nemzetgyűlésbe? Azt kívántátok, hogy az anarchia és a klubok despotizmusa vegye ét a monarchikuskormányzás helyét, amely alatt a nemzet 1400 éven keresztül virágzott? (A király hátrahagyott nyilatkozatából, 1791. június 20.)

„Őfelsége a Császár és Őfelsége Poroszország királya (…) azt remélik, hogy e közös érdek nem kerüli el a segítségre felhívott nagyhatalmak figyelmét, s hogy ennek következtében az említett felséges személyekkel együtt nem fognak visszariadni az erőikhez illő, leghatékonyabb eszközök alkalmazásától sem, hogy biztosítsák Franciaország királyának a legteljesebb szabadságot és a monarchikus kormányzat alapjainak megszilárdítását, amely egyaránt megfelel az uralkodók jogainak és a francia nemzet jólétének. Ekkor é ebben az esetben Őfelségeik (...) készek a kölcsönös egyetértéssel történő, azonnali cselekvésre a javasolt és közös cél eléréséhez szükséges haderővel. Erre várva kiadták a megfelelő parancsot csapataiknak, hogy álljanak készen a beavatkozásra.” (Pillnitzi nyilatkozat, 1791. augusztus 27.)

Forrás: Kaposi József, Szabó Márta, Száray Miklós: Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez 11. évfolyam, 2011, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

eszközajánló 2

Ha szeretnéd lenyűgözni a tanáraidat, vagy csak simán új dimenziókat nyitni az órai prezentációk világában, akkor használd ezt az új programot. A siker garantált!